Amikor Donald Trump nekiront Svédországnak, és kitalált vagy félreértett híreket közöl zavargásokról vagy terrorista támadásokról, annak nemzetközi visszhangja van – pont azért, mert rendes, jóravaló országnak tartanak minket.

Svédország természetesen nem a „no go” zónák és a szexuális bűncselekmények pokla. Épp ilyen természetes, hogy az ország nem egy édenkert, ahol mindenki egyetért mindenkivel, és az égből is táppénz potyog.

Az igazság sem az egyik, sem a másik. Hanem a lagom.

Jaffa, 2018, 184 p. 

Az utóbbi években engem is időről időre elkap a skandináv-mánia, úgyhogy amikor megláttam a könyvtárban az újdonságok polcán a Lagom – Miért olyan elégedettek a svédek? című könyvet, mindjárt magamhoz is ragadtam, és úgy hoztam haza, hogy előtte bele sem néztem. Bevallom, valamiféle tanulmánykötetre számítottam, ami részletesen bemutatja a svédeket, feltárja az elégedettségük titkát és konkrét életmód-tippeket ad, hogyan valósíthatjuk meg a lagom-életérzést a saját életünkben. Ehhez képest, amikor már itthon átlapoztam a könyvet, azzal kellett szembesülnöm, hogy az sokkal inkább egy – jórészt színes infografikákból álló – érdekesség-gyűjtemény. Magát a szöveget körülbelül egy óra alatt el lehet olvasni, és nem annyira azt ismerhetjük meg belőle, milyenek a svédek, hanem inkább, hogy milyennek látják saját magukat. Vagy legalábbis, hogy Göran Everdahl író milyennek látja őket: a szerző ugyanis humoros, legtöbbször (ön)ironikus stílusban mesél az országáról és a svédeket övező sztereotípiákról, a lagom-életérzés tükrében.

De mi is az a lagom? A svédek életfilozófiája: az „elég”, a „pont jó”, az „arany középút”. Úgy tartják, a szó onnan ered, hogy mikor a vikingek a tűz körül ülve körbe adták a kupa mézsört, figyelmeztették egymást, hogy mindenki „lagom” igyon, vagyis senki ne túl sokat, de ne is túl keveset, hanem épp annyit, hogy mindenkinek jusson. (A szerző persze megcáfolja a legendát: a kifejezés valójában csak az 1600-as években tűnt fel a svéd nyelvben.) Mi, magyarok azt mondjuk „ha lúd, legyen kövér” – nos a svédek ezzel szemben az egészséges testalkatú ludakra esküsznek. Ugyanakkor még a mértékletességben is mértékletesek, sok dologban ugyanis ugyanúgy túlzásba esnek, mint bármelyik másik nemzet tagjai.

Bár a könyv nem egészen az, aminek elképzeltem, azért egy átlapozást mindenképpen megért, tanultam belőle néhány érdekességet. Össze is gyűjtöttem a kedvenceimet egy rövid kedvcsináló erejéig:

1. „Lagomországban” kultusza van a sorban állásnak és az adófizetésnek

Mi sem mutatja jobban, mennyire áthatja a mértékletesség, a becsületesség és az észszerűség szeretete a svéd kultúrát, mint az, hogy a svédek presztízs-kérdést csinálnak abból, hogy sosem tolakodnak a sorban és mindig időben befizetik a számláikat. Ha egy politikusnak magánéleti botránya van? Senkit nem érdekel. De mikor kiderült, hogy a miniszterelnök-helyettes közpénzből vásárolt (többek között) két szelet Toblerone-csokit, azonnal lemondatták.

2. Pont jó élet – fő a praktikum!

A svédek tényleg semmit nem visznek túlzásba, még az igazán skandináv dolgokat sem. Az utóbbi években világszerte óriási divat lett a hygge – az otthoni kényelem és kuckózás dán kultusza. A hygge svéd megfelelője a mys, de a svédek ezt sem viszik túlzásba: nem zsúfolják tele a lakást díszpárnákkal, és a mécsesek is leginkább csak hétvégén kerülnek elő.

3. Pont jó étel – vagy mégsem?

Az étkezésben is fő a mértékletesség – mondják a svédek. De a gyakorlat azt mutatja, hogy ezen a területen még nekik is bőven van hova fejlődniük. A klasszikus svédasztalos étkezés ugyanis többnyire mértéktelen falatozást jelent, ráadásul a legtöbb ünnepi fogásuk (mint például a húshagyókedden fogyasztott mandulakrémes fánk) csupa zsír és cukor. Ezen felül a svédek őrületes csipsz-fogyasztók (igaz, csak hétvégenként engedik meg maguknak ezt a luxust) és a legtöbb kávét ivó országok listáján is előkelő helyet foglalnak el: egy átlag svéd 3-4 csésze kávét iszik naponta, a svéd kávészertartás, a fika keretei közt.

4. Pont jó környezet – mindent újrahasznosítanak

A svédeknek szívügye a szelektív hulladékgyűjtés, és a szemetük 99%-át újrahasznosítják. Ezen a területen (is) sokat tanulhatnánk tőlük…

5. Pont elég globális – még a Bluetooth is svéd!

Svédországnak köszönhetjük az IKEA-t, a H&M-t, a Volvót, az Absolut vodkát, a dinamitot, Ingmar Bergmant, Anita Ekberget, az Abbát… Ez tiszta sor. De még a rövid sugarú, vezetéknélküli kommunikációs szabványt, a Bluetooht is egy svéd mérnök találta fel. Honnan a név? Hát Kékfogú Harald viking királyról, akiről a feltaláló a Vikingek című képregényben olvasott. A fura kis b-betű szerű jel pedig nem más, mint a H és B ősi rúnája.